REJTÉLYES ESETEK 22. Egynapos házasság

VIII. Henrik élete röviden:

1491. június 28-án született az angliai Greenwich-ben.
Apja, VII. Henrik angol király (u. 1485-1509) és anyja, Elizabeth of  York második fia volt.

1509. április 22: VIII. Henriket - apja halálát követően - megkoronázzák.

1509: VIII. Henrik feleségül veszi a nála 6 évvel idősebb Aragóniai Katalint, a spanyol Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella leányát.

1516: Aragóniai Katalin életet ad Mária hercegnőnek, aki később (1553-1558 között) Bloody Mary (Véreskezű Mária) néven Anglia királynője, még később egy híres koktél névadója lesz. Kis híján Szapolyai János magyar király felesége lett.

Érdekesség:

1520: VIII. Henrik békét köt I. Ferenc (1515-1547) francia királlyal. A béketárgyaláson az angol király birkózásban legyőzi francia kollégáját.

Clevei Annáról mesélek

1533: Thomas Cranmer érsek érvényteleníti VIII. Henrik és Aragóniai Katalin házasságát.
Az angol király feleségül veszi a francia származású Boleyn Annát.
   Róla még fogok mesélni!

1533: VII. Kelemen pápa kiátkozza VIII. Henriket a viharos válási ügy miatt.
Boleyn Anna világra hozza Elizabeth-et, aki később I. Erzsébet néven (1558-1603) angol királynő lesz.
1536: a boszorkányság vádjával perbe fogott Boleyn Annát kivégezteti VIII. Henrik király. Ezúttal az angol nemes hölgyet, Jane Seymour-t veszi feleségül,  aki VIII. Henrik egyetlen igazi szerelme.
1537: Edward herceg születésekor jelentkező komplikációk miatt Jane Seymour életét veszti. A herceg 1547-ben (10 éves korában) örökli a trónt VIII. Henriktől, de betegsége miatt még a nagykorúságot sem éri el (1553-ban meghalt).

1540: VIII. Henrik - Cromwell kancellár unszolására - feleségül veszi a protestáns Cleves-i  Annát, de a házasságot már fél év elteltével érvénytelenítik.
A legenda szerint el sem hálták. Ezért mesélek én egynapos házasságról.

Henrik szerint csúnya volt

1540: Cromwell kivégzésének napján VIII. Henrik feleségül veszi a mély katolikus Catherine Howard-ot, Boleyn Anna rokonát. 1542: Ötödik feleségét is kivégezteti VIII. Henrik.
1543: Ezután az angol király feleségül veszi Catherine Parr-t, a gazdag özvegyasszonyt, aki szerencsésen túlélte férjét

1547. január 28: VIII. Henrik éppen apja 90. születésnapját ünnepli, amikor rosszul lesz, és meghal.

Olvassátok az én mesémet Clevei Annáról:

VIII. Henrik

 

Walter István

Egynapos házasság

A királyon erőt vett a búskomorság

Bárhol nősült volna, elutasították.

Igaz, hogy már három házasságon túl volt,

Csakis azért lett így, mert kegyetlen úr volt.

Első feleségnek azért kellett menni,

Mert sehogyan nem tudott anyává lenni.

Másodikat azért küldte a vérpadra

Mert úgy vélte, nem ő gyerekének apja

A harmadik szép volt, mint a rózsabimbó,

Gyorsan kiderült, hogy ő is csak halandó.

Mikor ugyanis a gyermekét megszülte,

Hát bizony az anya meghalt a műtétbe.

Az özvegy király most azon búslakodott,

Akárhol volt kérő, csak kosarat kapott.

Bár, királynak akad, akit sanyargathat

De erre legjobb a feleség mégiscsak.

Ekkortájt jutott egy festő műtermébe,

Ez a festő volt az udvari festője,

Aki szeretett az úr kedvében járni,

Hisz a pártfogója mégsem volt akárki.

Most is éppen egy fiatal leányt festett.

Megnézte a király.  A szája nem tetszett.

Mivel a festőnek jó volt az ecsetje,

Olyan szép lett a száj, mint egy nyílt cseresznye.

De most meg a füle nem sikerült jónak,

Úgy elálltak, mint egy hatalmas kancsónak.

Másnapra a fülek nagyon szépek lettek.

De most meg az orra, miért olyan töppedt?

A festője azt is szépen helyrehozta,

A szemöldökét is keskenyebbre vonta.

S hogy a szépítésben idáig elértek,

A csúnyácska lányból gyönyörű tündér lett.

Bárcsak ne lenne oly marhahús-szín arca,

Azt is átfestették szép alabástromra.

A király csak nézte:  Ki ez az istennő?

Ez bizony csak szomszédjából, a hercegnő.

A király haza is vitte a szép képet.

Másnap el is indított egy küldöttséget.

Egyenesen át a clevei herceghez,

Hogy a lánya kezét magának kérje meg.

Sőt kancellárjára nagyon ráparancsolt,

Hozza is magával egyből a menyasszonyt.

El is hozták szépen.  Ám mikor meglátta,

A festőt azonnal pokolra kívánta.

Olyan csúnya volt, hogy borjúnak nevezte.

De szavát adta, így feleségül vette.

Reggel azonban az lett az első dolga,

Hogy a parlamentet gyorsan összehívja.

Kimondatta velük:  A házasság semmis!

De ehhez bármilyen indok is kell mégis.

A válást az apa nem is ellenezte

Hisz a hercegnő már rég el volt jegyezve.

Hat éves korában, bár nem is sejtette,

Hét éves lotharing herceg eljegyezte.

A király, mivel ő lovagias ember!

Ilyen ősi frigyet szétbontani nem mer!

Így a hercegnőnek, ki Clevei Anna,

Egy napig tartott csak ez a házassága.

S a festő, Holbein, -  nem saját kedvéből -

Így esett ki nyolcadik Henrik kegyéből.

Hans Holbein a festő

A Gyermeknap ürügyén mese: Vörösről és Feketéről

  Walter István

                                                                                                

Figyelj csak...!

 Vörös és Fekete

Figyelj ide                                                                  
kis Bertike,
mert mesélek
néked szépet,
érdekest.
Ne légy rest,
mond meg gyorsan,
de azonnal,
miről szóljon a mese,
melyikbe kezdjek bele.
Mert van ám sok,
amit mások
nem hallottak még soha.
Nem a gonosz mostoha
kiről néked
most mesélek,
mert így van az eleje:

Vörös és Fekete

Volt egy cica, Fekete.                                      

Játszótársa,
jó pajtása,
testvére a Vörös volt.
Selymes hátán
szőr-bundáján    
 húzódott egy vörös folt.                   
Játszadoztak,
ugrándoztak,
néha jókat aludtak.
Egér-fogni nem tudtak.

Gazda

Ennél fogva
egérlyukba
volt nagy dínom-dánom
ott fenn a padláson
vígan rágták
a sok árpát.

Míg a gazda,
észbe kapva,
a cicákért elszaladt.
Megfogta a hátukat,
bajsza alatt így morogva:
Kezdjetek a dolgotokba
két mihaszna kis csibész!
S Vöröset és Feketét
jól bezárta
a padlásra.

Ijesztő!

Lett erre nagy lárma
az egércsaládba.                                                                       
Szaladgáltak össze-vissza,
nem találtak be a lyukba.
Siránkozott egérmama                                                    
legeslegkisebbik fia,
mi is lesz most ővele,
megeszi az
egyik cica,
Vörös vagy a Fekete.
De a buta
két kis cica,
ahelyett, hogy egerészne
játszadoznak, kergetőzve.
Míg az egyik kisegér
megharapta Feketét.                                                                      

Játszadoznak

No de erre
teringette
hozzáláttak szaporán.
És hogy mi lett ezután
az egér családdal?
Aki tudott
szerte futott
az egész világban.
De amelyik
valamelyik
cica útjába került,
az jobb létre szenderült.                                        

Megfogta!

 

 

Ettől kezdve
egérlesre
jártak a padlásra,
ügyesen vadászva,
akikről szól a mese:
Vörös és a Fekete.

Vörös és Fekete

REJTÉLYES ESETEK 20. A barát füle

Walter István 

                                           A barát füle

Martinuzzi Györgyként született a gyermek,
Aki Corvin János mellett nevelkedett.
Húszas éveiben pálos rendbe állott.
Kincstartónak tette Szapolyai János.
S a halála előtt esztergomi érsek.
Követte a pálos-rendi szegénységet,
Rájuk jellemzően, az egyszerűséget.
Végig a fehér rend ruháját viselte,
„Fráter” név is utalt szerzetességére.

Fráter György

Kincstartósága és püspöksége alatt
Megszerzett vagyona mindvégig megmaradt.
Ország érdekében vágyta felhasználni,
A fiatal János Zsigmondot szolgálni.
A távlati célja: béke teremtése,
Három részre szakadt hon egyesítése.
Ennek érdekében jó viszonyt tartott fenn
A nagy hadsereget birtokló törökkel.
Habsburg Ferdinánd ezt nem nézte jó szemmel:
Miért megalkuvó a törökkel szemben?
Fogalma sem volt az oszmán haderőről,
S a két irányban is engedményt tevőről
Árulást gyanított, kissé félt is tőle.
Több címmel látta el, mint annak előtte.
Akképp szándékozott megnyerni magának
Kinevezte Erdély főkancellárjának,
Esztergomi érsek kinevezést kapott,
S kijárt a pápánál bíboros kalapot.
Gyanú és félelem ezzel még el nem ült,
S ez az erős ember életébe került.

Érsek

A bűntényt remekül előkészítették,
Királyi parancsra szépen kitervelték.
Bele lett avatva az érsek titkára,
Mert neki volt hozzá szabad bejárása.
Hajnalban, a barát éppen imádkozott,
Titkára belépett:  üzenetet hozott!
A megbeszélt módon tőrét beleszúrta.
„Mit művelsz?” – a pap csak e szavakat szólta.
Erre már a többi bűnrészes ott termett
És valamennyien a főpapnak estek.
„Mi rosszat tettem?” - ez tört fel a torkából,
S ezzel eltávozott az élők sorából.
Két puskagolyó és hatvanöt késszúrás.
A védelmezőjét is hétszer megszúrták.

Az alvinci kastély

A merénylők saját zsoldosai voltak,

Kik a kastélyban sok kincsre számítottak.

Hogy mennyi volt a kincs soha meg nem tudták.

Az alvinci kastélyt talpig kifosztották.

Az érsek tetemét – jó két hónapjára –

Vitték koporsóban Gyulafehérvárra.

De a teste nem volt sértetlenül hagyva,

Mivel szükségük volt a bizonyítékra,

Hogy a merényletet tényleg elvégezték.

Levágták emiatt a barátnak fülét.

Első Ferdinándhoz külön futár vitte.

Hogy a Fráter Györgyé, a király elhitte
   Dús szőrzetű volt az esztergomi érsek.

   És a fül is az volt.  Övé, nem kétséges.

   Bizarr egy eljárás, sosem tudhatjuk meg

   Kinek az agyában születhetett ez meg.

A király a bűntényt magára vállalta

És ezért őt senki nem is kárhoztatta,

Mert Machiavelli elmélete szerint,

A szent államérdek mindenkit erre int:

Hisz az ország javát szem előtt tartotta

A gyanús elemtől így megszabadulva.

I. Ferdinánd

Fráter György a pálos szerzetes, a “fehér barát” Szapolyai János egyik legfőbb bizalmasa, diplomatája volt, Váradi püspök, majd utolsó “nemzeti” királyunk halála után a gyermek János Zsigmond gyámja lett. Oroszlánrésze volt abban, hogy 1541-ben megvédte Budát – és a trónt – az ugyancsak magyar királyként fellépő Habsburg Ferdinánd hadaival szemben.

Csakhogy nem sokkal később megérkezett a török, és a jól ismert csellel elfoglalta a várost, az egykori Magyar Királyság hosszú időre három részre szakadt. Nagy Szulejmán sátrában “megalakult” a szultánnak adót fizető, János Zsigmond nagykorúságáig György barát és Izabella királyné irányítása alatt álló keleti magyar királyság

Ezt viszont egyedül a Habsburgoktól remélhette, így Buda várának visszafoglalását kérte a keleti királyság és a Szent Korona átadásáért cserében Ferdinándtól.
Több elvetélt kísérlet után végül 1551-ben sikerrel járt: Ferdinánd megbízottai átvették Erdélyt, a keresztény kézen lévő magyar területek egyesültek. Csakhogy a török ezt nyilván nem hagyta, elkezdődött a harc. A király vajdává, esztergomi érsekké nevezte ki Györgyöt, III. Gyula pápánál pedig kijárta neki a bíborosi rangot.
A helyi viszonyokat egyáltalán nem ismerő Castaldo, a császári sereg helyi fővezére úgy látta, a barát kettős játékot játszik.
Ferdinánd pedig hitt neki, és jóvá hagyta annak az embernek a meggyilkolását, aki tíz évig harcolt, hogy Magyarország a Habsburgok kezében egyesülhessen.
A főparancsnok Sforza Pallavicini tábornokot bízta meg a merénylet megszervezésével, és spanyol gyalogosok mellett saját írnokát, Marco Aurelio Ferrarát küldte segítség gyanánt. A helyszín a bíboros alvinci kastélyának kápolnája, a dátum 1551. december 17-ének hajnala. A írnok azzal kopogott be, hogy egy Ferdinándnak szóló levelet írt a barát nevében, amit kér, hogy ellenőrizzen és írjon alá.

Fráter György meggyilkolása

Az akkor 69 éves Fráter György mellett egyedül apródja volt, aki fegyvertelenül, villámsújtva nézte végig a jelenetet, őt hét sebbel, vérben hagyva hagyták hátra. Távozásuk előtt azonban még bizonyíték gyanánt a gyilkosok “jobb fülét, mely természettől veleszületetten teljesen szőrös volt” levágták és magukkal vitték.

III. Gyula pápa felmentette a királyt, a meggyilkolt bíboros ügyében az igazságszolgáltatást pedig az Úr kezébe adta.
És az Úr ítélt. Egy év nem telt el, Sforza török fogságba esett, ahol csúful megvesszőzték, szabadulására temérdek aranyat kellett fizetnie. Ferrarát, a titkárt később mint rablót akasztották fel. Egy harmadik gyilkos
… a jobb kezét, amellyel a barátot megölte, egy éjszakai verekedés alkalmával Augsburgban levágták, nem sokkal később pedig, amikor […] vadállatokra vadászott, egy hatalmas vadkan agyarával szétszaggatta, belei kifordultak, s meghalt.
A negyediket Franciaországban érte utol a vég: “néhány katona darabokra vagdalta, s így rút halállal halt meg. A többiek meg más-más gyalázatos halállal lakoltak meg” – tudósít Istvánffy Miklós. És hogyan bűnhődött a parancsot kiadó Ferdinánd király? Legügyesebb diplomatája nélkül nem tudta megakadályozni a török 1552-es bosszúhadjáratát, majd rövidesen Erdélyt is elvesztette.

REJTÉLYES ESETEK 19. A milói Vénus

Miért csonka a miloi Vénusz?

A párisi Louvreban elhelyezett miloi Venus-szobor csonkasága és annak a kérdésnek megfejtése, hogy a hiányzó karok eredetileg miként voltak elhelyezve, nem csekély fejtörést okozott eleddig a régészeknek, a művészeknek s a nagyközönségnek.
Némelyek szerint a szobor magasra emelt jobbjában lándzsát tartva a győzedelmes Venust ábrázolta, mások úgy vélték, hogy a szobor csak része egy nagyobb csoportozatnak, mely az imádóját szemérmesen elutasító istennőt mutatta, míg végre egyesek úgy gondolták, hogy az ismeretlen művész, nem tudva méltó taglejtést találni, eredetileg csonkának alkotta művét.

Vénusz szobor

A titokzatos taglejtésnek egyöntetű és hiteles megállapítása mindmáig késett, míg végre most Aicara Jean franczia akadémikus, befejezve a szobor kiásása és megszerzése tárgyában közreműködött egyének feljegyzéseinek és levelezéseinek összegyűjtését, a beszerzett adatok alapján irt és a párisi Institut elé terjesztett tanulmányában megállapította a szobor megszerzésének körülményeit, valamint az eredeti taglejtést is.

A szobor Milo (Melos) szigetén 1820-ban került újra napvilágra. Bottonis Yorgos nevű castrói gazda fiával és unokájával földjét művelte, mikor csákányával egyszerre tágas üreget nyitott meg, melynek feltárása után annak mélyén embermagasságnál jóval nagyobb, csodálatos márványszobrot láttak fehérleni. Kíváncsian közeledtek, míg csak a teljes szépségében pompázó szobor előtt nem állottak. Venus istennő fehérlett és csillogott ott előttük úgy, a hogy őt őseik megénekelték; mozdulatlanul s földalatti börtönében is büszkén, talán már kétezredik esztendeje várva az első napsugarat és azzal együtt az egész világ csodálatát.

Ilyen lehetett?

Az álló alak felső teste teljesen meztelen volt, míg a derektől a földig lepel omlott le, melyet jobbjával és kissé emeltebb baltérdével fogott fel. Felemelt és behajlított baljában almánál nem nagyobb gömböt (győzelmi szimbólum) tartott s a szobor mellett jobbról-balról egy női és egy férfifejjel ellátott oszlopocska állott.

Bottonis tudva, hogy a szigetüket járó idegenek a régi szobrokért sok pénzt áldoznak, sietve vonszolta Venusát, illetve annak csak különválasztható értékesebb felsőrészét biztosabb helyre, kunyhójába. Kevéssel utóbb a sziget előtt horgonyzó franczia vitorlás két tisztje: Matterer és Dumont d'Urville értesült a leletről s kíváncsian kereste fel Bottonist, ki a jó vásár reményében is csak félve szánta rá magát, hogy kincsét az idegeneknek megmutassa.
Először a barlangba vezette őket, hol a szobor alsó része s a két oszlopocska állott, majd pedig kunyhóját is megmutatta az idegeneknek, hol festő ecsetjére méltó kép várta őket: a szurtos, kormos kis fészek mélyén a félhomályban, kicsiny mécses alig pislákoló lángja mellett görnyedve fonó Bottonis-anyát besugározta a féltestű, a hullámokból kiemelkedni látszó s baljában győzedelmi szimbólumot tartó Venus örökifjúi szépsége és vakító fehérsége!

Vagy ilyen? (Trieszt)

Ámulatából magához térve, sietve vitorlázott a két tengerész Konstantinápolyba, hol Riviére márki franczia követet sikerült rábeszélniök, hogy a szobor megszerzése végett Marcellus követségi titkárt Milo szigetére küldje. Bármennyire is sietett Marcellus későn jött, mert a Venus már idegen kézben volt.
Egy török hajó legénységét ugyanis nagy munkában találták, épen akkor hurczoltak  a part fövenyén egy nagy márványtömeget ügyetlenül és a legbarbárabb módon: burkolat és állvány nélkül, pusztán köteleken, melyeknek nyoma sokáig megmaradt a milói Venus testén Igen, mert a márványtömeg nem volt más, mint a Venus fölső része s a török legénység vele már igen közel járt hajójához, melyre a szobor alsó részét már elhelyezték volt.

Marcellus kétségbeesve a szobor elvesztése miatt, elhatározta, hogy a Venust erőszakkal is hatalmába keríti. S nemsokára ott hadakozik a két hajó legénysége a parton a szobor körül, ütlegelve egymást s nem ritkán a szobrot is!
A törökök végre engednők s a Venus felső teste csonkán; darabokra tört karokkal és bezúzott orral a francziáké és két napos alkudozás és fenyegetés után a szobor alsó része is az ő hajójukra körül. Egy hónap multán partra szállították Marsielleben s nemsokára ott látjuk pompázni a Venust a Louvreban a Galerie des Antiques díszhelyén a róla elnevezett külön teremben.
Összeállították a megmaradt részeket és pótolták a letört orrt és az apróbb hiányokat, a melyeket épen lehetett, de a karjait nem tudták visszaadni, mert annyi darabocskára töredezett a török szállítás, valamint az érte folyó harczban és mert annyi jelentősebb rész maradt ott és kallódott el a milói parton.

Vénusz szobor a Louvre-ban

Mai alakjában nem emeli többé baljában a győzedelmi szimbólumot, jobbja is csonka és bal lábfeje is hiányzik, de azért így megcsonkított formájában is az ókori szépség legtökéletesebb megnyilatkozása s hívatva van hirdetni minden időknek a szépség örök hatalmát.

Most, annyi esztendő elteltével a titokról már lehullhat a lepel!

Vénusz születése szobor

REJTÉLYES ESETEK 18. A Mona Lisa

Mona Lisa

A Mona Lisa (más néven La Gioconda) Leonardo da Vinci 1503-1519 között készült leghíresebb festménye, ami jelenleg a párizsi Louvre-ban van kiállítva.
Egy rejtélyes, megfontolt választékossággal teli, bölcsességet sugárzó női mosoly egy érdekes tájban. Sokak szerint talán az egész festészet történetének legismertebb alkotása.
Ez köszönhető annak, hogy a kép „női” arca gyakorlatilag már a közösségi emlékezet részének tekinthető, ismert az egész világon, másolják, fényképezik, karikatúrákat készítenek róla és ezerszámra sokszorosították.
A képet 1911-ben ellopták, de 1913-ban előkerült.
Leonardo soha nem nevezte el a képet (a reneszánsz idejében még nem volt szokás a képeknek címet adni).
A Mona Lisa címet Giorgio Vasari, az életrajzírója adta 31 évvel a művész halála után.
 Lisa Gherardini egy köztiszteletnek örvendő firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo ötgyermekes, erényes felesége volt.
A „Mona” egy elterjedt rövidítése az olasz madonna (asszony, asszonyom) szónak.
A Gioconda a gondtalant jelentő Giocondo név nőnemű alakja.
A kép rejtélyes mosolya miatt a cím (a. m. gondtalan nő) e kettős jelentéssel játszik.

Leonardo da Vinci

A Ki van a képen? rejtélye

A leggyakoribb vélekedés szerint a kép del Giocondo feleségét, Lisát ábrázolja, amit tények is igazolnak. Azt viszont kevesebben tudják, hogy Lisának volt egy házasságon kívüli gyermeke - nagyapja azért adta hozzá Giocondo-hoz, hogy a szégyent elkerülje) - aki mindössze egy délutánt ért meg, s apja nem is tudott róla soha.
(azt is tudjuk, hogy Giocondonak  Lisa előtt volt egy felesége,  aki Lisa anyjának testvére volt)  -  de tovább nem keverem!
De keverem:
. Pl. 2008 januárjában állították, hogy a képen Lisa Gherardini, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedő felesége látható. A kutatók a Heidelbergi Egyetem gyűjteményében találtak rá a bizonyítékra. A feljegyzést 1503 októberében a művész egyik ismerőse, Agostino Vespucci készítette egy a Cicero leveleit tartalmazó kötet margójára. A feljegyzés arról tanúskodik, hogy a művész egyszerre három képén dolgozott, közülük az egyik Lisa del Giocondo portréja, ami nem kizárt, hogy a Mona Lisa egy másik kép, amit Leonardo magának festett, és amíg élt, senkinek sem adta át. 

Férfi Mona Lisa

Dr. Lillian Schwartz szerint a kép egy önarckép, maga Leonardo da Vinci női ruhában. Digitális elemzése során szinte teljes egyezést fedezett fel Leonardo önmagáról rajzolt képei és a Mona Lisa között. Elméletének kritikusai szerint a hasonlóság oka az, hogy ugyanaz a személy, ugyanabban a stílusban dolgozott. Az sem bizonyított, hogy az önarckép valóban önarckép.

Maike Vogt-Lüerssen amellett érvel, hogy a nő a rejtélyes mosoly mögött Aragóniai Izabella, Milánó hercegnéje. Leonardo tizenegy évig dolgozott a hercegi udvarnak. Vogt-Lüerssen szerint Mona Lisa sötétzöld szemei a Visconti-Sforza családhoz tartozását jelzik.

Leonardo terhes édesanyja?

 Mások szerint viszont Leonardo édesanyja, Catherina látható rajta abban a pillanatban, amikor először érzi gyermeke moccanását, feloldva korábbi egykedvűségét és szomorúságát, és mosolygásra késztetve őt.
Mindez észlelhető, ha felváltva eltakarjuk arcának bal és jobb oldalát. Jobboldala közömbös, egykedvű, bal oldala viszont mosolyra nyílik. Csak akkor érthető meg ez a félmosoly, ha ismerjük Catherina és Leonardo sorsát: Catherinát otthonából elrabolták, és rabszolgaként adták el, Leonardót pedig a firenzei Palazzo Vecchióban 1505-ben Michelangelo a Cascinai Csata groteszkjével alázta meg. (Lásd "Reneszánsz probléma...".A festők kifejezetten csúnyának sőt, olykor félelmetesnek ábrázolták a gyerekeket.)

Silvano Vietri régész és munkatársai három, nagyjából egykorú nő földi maradványaira bukkantak abban a kolostorban, ahová Lisa a férje halála után beköltözött. 2013-ban DNS-mintát vettek Lisa fiától. Ha a minta alapján a három nő közül valamelyik rokona a fiúnak, tudni fogjuk, hogy ki volt az igazi Mona Lisa..

Bár Leonardo da Vinci-t gyakran a reneszánsz ember prototípusaként emlegetik, valójában a kontárok prototípusának is tekinthető. Ugyanis ritkán fordult elő, hogy egy dolgot teljesen befejezett volna, mielőtt áttért volna egy másikra. Néhány történész véleménye szerint egyfajta enyhe figyelemhiánnyal járó rendellenességben szenvedett.
 Leghíresebb műve, a Mona Lisa című festmény tárgyának például nem festette meg a szemöldökét…
  

Orvosi elemzés

Néhány érdekesség Mona Lisáról:

 Pszichológus szemmel nézve Mona Lisa minden arcvonása kacér, kihívó természetre vall.
 Nőgyógyász szemmel nézve a modellt ülő hölgy minden bizonnyal terhes volt.
 Fogorvos szemmel nézve nem lehet nem észre venni, hogy a hölgy azért mosolyog ilyen furcsán, mert valójában hiányoznak a metszőfogai, s ezt rejtegeti.
 Idegsebész szemmel nézve Mona Lisa arcán minden jel arra mutat, hogy a modellnek arcidegbénulása volt.
 Szívsebész szemmel nézve pedig feltűnő Mona Lisa szeme fehérjének túlzott elsárgulása: ez rendkívül magas koleszterinszintre utal, a modellnek minden bizonnyal súlyos szívproblémái voltak, olyannyira, hogy bármikor lefordulhatott volna a székről.
Az is valószínű, hogy nem Leonardo múzsája (szerelme) volt - a festmény megrendelésre készült.

És mindezen okoskodások ellenére:  Mona Lisa csodálatos.
 Ilyen a művészet.

Vázlat