Csodaszép Magyarország 207. Enying

Batthyány-Kastély

Enying

Batthyány-kastély

Fejér megye délnyugati részén, a Balatontól légvonalban 7 km-re fekszik.

A település közlekedési gerincét jelentő 64-es főút  bonyolítja.

Közvetlen buszjárat köti össze Budapesttel, Győrrel, Keszthellyel, Kecskeméttel, Szolnokkal, Szegeddel, Szekszárddal és Szombathellyel. 

Vasútállomás

1895. december 31-én indult meg a forgalom a 75 km hosszú Lepsény és Dombóvár közötti vasútvonalon, melynek egyik állomása Enying volt.

Az 1980-as években már elég rossz állapotban Azóta csak a Lepsény és Enying közötti folyik teherforgalom a vonalon. volt a vonal, melyet nem újítottak fel, hanem fokozatosan felszámolták. Az utolsó személyvonat 1990. április 1-jén ment végig az egész vasútvonalon. 1999 júniusában szűnt meg a személyforgalom a maradék Lepsény-Mezőhidvég vonalon is. Vonatok helyett 2007-ig vonatpótló buszok közlekedtek, de aztán azokat is megszüntették.

Nepomuki Szent János templom

Enying első említése 1241-ből való, királyi tulajdonban állt.

Az 1540-es évek végén azonban a terület török kézre került, nagyban elnéptelenedett.

A terület birtokosai a 18. század második felében a Batthyányak lettek, és látványos fejlődés indult meg a településen. 1789-1792 között a református templom, 1810-ben uradalmi kastély alakult ki a településen, környékén pedig majorságok jöttek létre.

A 7600 fős település 1810-ben épült.

Enying városi címet 1992-ben kapott.

2000-ben szűnt meg a település vasúti ellátottsága.

A szomszédos, Enyinggel már majdnem teljesen összeépült Balatonbozsok község 1966. év október 1-jén közigazgatásilag Enyinggel egyesült.

Nevezetességei:
Batthyány-kastély   (Batthyány-Draskovich-Csekonics-kastély)
Római katolikus templom (1838, klasszicista)
Református templom

A Batthyány Kastélyban – a szabadtéri színpadon – évente több alkalommal tartanak zenei rendezvényeket Muzsikáló kastélykert címmel.

Református templom

A falut egykor uraló Török család  vára helyén ma egy 1792-es építésű református templom áll, amelyben időnként komolyzenei hangversenyekre kerül sor.

Neves személyiségek:
Vas Gereben író itt született és itt élt.
Bocsor István pápai professzor itt született.
Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudóst a második világháború alatt itt bújtatták, ennek emlékét a volt kastély előtt álló bronz mellszobra képviseli.
Enyingi Török Bálint nándorfehérvári bán itt élt, és az ő családi tulajdonukban volt a település.

A református gyülekezet kezdeményezésére, ökumenikus összefogással rendkívüli esemény tette emlékezetessé az idei október 23-ai megemlékezést itt, Enyingen. Az országban egyedülálló módon egy dán hősre, Povl Bang-Jensenre emlékeznek, aki az '56-os eseményekben és az utána következő években döntő szerepet játszott.

Az új emlékmű

Csodaszép Magyarország 206. Tác (Gorsium)

Gorsium  (Tác)

Tác  (Gorsium)

Az ország legnagyobb méretű, római kori, szabadtéri múzeum.

Székesfehérvárról a 7-es főúton Szabadbattyán irányában közelíthető meg Tác, amelynek határában Közép-Európa legnagyobb régészeti parkja kínál különleges látnivalót.

Az M 7-es au­tó­pá­lyá­ról Sza­bad­bat­tyán ­Gor­si­um le­já­ró­tól Tác – Ká­loz fe­lé ha­lad­va a 63-as úton kö­ze­lít­he­tő meg. 

Gorsium romjai

Tác köz­ség te­rü­le­tén a te­me­tő mel­lett, bal­ fe­lé nyí­ló, Gor­si­um fel­ira­tos jel­zés­sel el­lá­tott út az ása­tás hely­szí­né­re ve­zet. Az au­tó­pá­lyá­tól 4 km-re.
Meg­kö­ze­lít­he­tő a Szé­kes­fe­hér­vá­ri Pi­ac té­ren lé­vő au­tó­busz­-pá­lya­ud­var­ról is a Sza­bad­battyán – Ká­loz fe­lé vi­vő já­ra­to­kon. A tá­ci te­me­tő utá­ni meg­ál­ló­tól a Sza­bad­té­ri Mú­ze­um gya­log kö­ze­lít­he­tő meg (1 ró­mai mér­föld ≈ 1,5 ki­lo­mé­ter).

Hírnevét az ország legnagyobb méretű római kori szabadtéri múzeumának, Gorsiumnak köszönheti.

A római város romjait az 1950-es években kezdődött ásatások jelentős részben feltárták.

Decumanus, Maximus

A Sopianaeból, Aquincumból és Brigettóból kiinduló utak találkozási pontjánál fekvő Gorsiumot az 1. században alapították.

A palánkfallal és vizesárokkal védett település (amely 500 lovast volt képes befogadni) ellátását a környékbeli falvak biztosították, fellendülése a 2. század-ban kezdődött.

Az északi oldal támfalát három lépcső töri át, közöttük két díszkutat építettek, amelyekben ma is láthatók a vizet szállító ólomcsövek.

A lépcsők a Capitoliumra vezettek, ahol középütt a templom állt.

Az 1. számú római táborban Pannonia Inferior országos főoltárának helyét azonosították.

A tömegek fogadására szállásokat építettek ki, egy ilyen (padlófűtéssel, vízvezetékkel, és csatornázással ellátott) luxusvilla található a forum közelében.

Gorsium Színház

A tágas fogadószobák mellett egykor kis kamrák, vendégszobák lehettek.

A Gorsium romjait bemutató régészeti parkban római sírkövek és szobrok között visz az út, a legértékesebb leletek állandó kiállításon tekinthetők meg.

Tavasszal (ápr. 28. – május 3 között) ünnepi játékokat rendeznek az 1200 főt befogadó görög-római színházban.

 

Díszkút

Tácon az új évezred elején meghökkentő régészeti felfedezés kezdett körvonalazódni. Kiderült, hogy az ókori város nagy része még a föld alatt rejtőzik.

Amit mindeddig a központnak hittek, inkább külvárosi rész lehetett.

A feltételezett óriás város feltárása tovább folyik.

Limes

Pannónia i. sz. 35-ben lett a Római Birodalom önálló kormányzatú provinciája.

A birodalom védelmének érdekében építette ki Marcus Aurelius a limes erődrendszert a Duna mentén.

Fő állomásai a következők voltak: Vindobona (Bécs), Camuntum (Pozsony), Brigetio (Szőny), Aquincum(Budapest).

Négy légió szolgált a limes erődjeiben, ami a kiegészítő csapatokkal együtt

50 ezer főt jelentett.

A limes és ezzel együtt Pannónia hanyatlása 380-ban kezdődött.

Római kat. templom

 

Emlékoszlop

Csodaszép Magyarország 205. Iszkaszentgyörgy

Kastély

Iszkaszentgyörgy

Különleges Kastéllyal

Iszkaszentgyörgy Székesfehérvártól északnyugati irányban, attól mintegy 10 km-nyire található. Határát északról a Bakony, nyugatról a belőle délre nyúló Iszka-hegy, délről a Sárrét, keletről pedig a Móri-árok alkotja.

Megközelíthető közúton a 8-as számú főútról lekanyarodva a városhatártól kb. 5 km, illetve még a 81-es főút irányából is Sárkeresztesnél Moha felé lekanyarodva.

A Kastély udvara

A község nevét már 1193-ban említi egy írásos emlék Izca alakban. Ekkor a mai település helyén 3 falu, Iszka, Szentgyörgy és Atya állt.

A Bakony lejtőin, a Gaja-patak közelségében fekvő település fő nevezetessége az Amadé-Bajzáth-Pappenheim Kastély.

Kastélypark

1735-ben teszik az első említést az iszkaszentgyörgyi kastélyról, melyet Amadé Antal építtetett.

A kastélyhoz kastélypark is tartozott, melynek építése Bajzáth György nevéhez fűződik.

A különös formájú épületet a 18. század elején barokk stílusban kezdte el építetni Bajzáth György.

Később több alkalommal is átalakították.

A kastély különlegessége a lépcsőházat övező rokokó lépcsőkorlát.

A falu belterületétől nem messze tört fel a Duzzogó forrás 28 °C-os vizével, ami fölé 1908-ban Pappenheim Siegfried fürdőépületet terveztetett, de ez ekkor nem épült meg, csak a két világháború között, akkor is szerényebb formában.

Az egzotikus környezetű fürdőt Pappenheim Siegfried gróf építtette az egykori Atya nevű falu felé vezető út mentén.
Az ovális alakú medence 20-25 méter hosszú, 10-15 méter széles és 130–160 cm mély volt, amelynek alján sima folyami kavicsok közt tört fel a víz. Ez táplálta egy csövön keresztül a gyermekmedencét is, majd a felesleges víz egy zsilipen távozott egy halastóba. A fürdőt vadgesztenyék, fenyők, kőrisek, nyárfák, jegenyék tették árnyékossá.

Az 1950-es években az intenzív bányászat miatt a források sajnos elapadtak. A medencét azóta gyomok és bokrok nőtték be.

Katolikus templom

A templom belseje

A község első temploma valószínűleg a mai református templom elődje volt, a második 1392-ben épült fel, amit a Szentgyörgyi család nyomban le is romboltatott, hogy köveiből Szentgyörgyön építsen új szentegyházat.

A 2015 elején benyújtott pályázat alapján a település – Veszprémmel megosztva – elnyerte a 2016. év Finnugor Kulturális Fővárosa címet.

1944-ben a budapesti bombázások idején a Finn Köztársaság nagykövetségének az iszkaszentgyörgyi Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély barokk szárnya adott otthont.
Ezen időszaknak állítanak emléket a kastély finn emlékszobái, amelyeket 2012-ben a Finn Köztársaság elnöke, Sauli Niinistö adott át.

                                                                                                  Szüreti felvonulás

Mivel Iszkaszentgyörgyön gazdag története van a néptánc tanulásnak, így a programok során nagy hangsúly helyeződik a néptáncra, népzenére, valamint az ifjúságra is. Sok finnugoros foglalkozást szerveznek az óvodásoknak és általános iskolásoknak: bábelőadás finn mesékből hanti népi játékok, udmurt kortárs divatbemutató.

Községháza