REJTÉLYES ESETEK 41. Bogáncs és Bogáncsrend

 

Bogáncs

Bogáncs

A legenda szerint a 13. században vikingek támadtak az alvó skótokra, meg akarták lepni őket.

Hétszáz évvel ezelőtt vált szent jelképpé, mikor a vikingek  (dánok) lerohanták az országot.
Szörnyűséges vérfürdőtől menekült meg az ország a bogáncs által, mely a sötétben mezítláb lopakodó ellenség egyikének talpa alá került. A katona felüvöltött, elárulva jelenlétét.
Azóta a bogáncs a védelem szimbóluma, melyet a Skót Testőrség és a Királynő Highlanderei büszkén viselnek.
A skótok annyira komolyan veszik a bogáncsot, hogy egyik legnagyobb nemzeti kitüntetésük a Bogáncs-rend (The Order of the Thistle). A központi bogáncs-alak körül a skót nemzeti mottó olvasható: Nemo me impune lacessit (Senki sem bánthat büntetlenül  vagy  Senki sem ingerelhet büntetlenül!   -  de jöhet a latinosok pontosabb fordítása!).

Hogy valami magyar vonatkozása is legyen a dolognak: a mi Zrínyinknek is nagyon tetszett ez az idézet, s előszeretettel használta saját életfilozófiája körülírásaként.

Nekem speciel szimpatikus ez a bogáncsos dolog. Önkritikus, ugyanakkor büszke is: igen, nekünk nincs orchideánk, rózsánk, liliomunk, papagájvirágunk. Nálunk csak a bogáncs él meg. Olyan, mint mi. Szeretjük és megbecsüljük. És óvatosan érj hozzá…
Jó fejek ők is, na.     Nem hiába kelták.

Bogáncsrend csillaga

Nyakas, szabadságszerető nép a skót. Nemzeti viráguk lett az a bogáncs,  ami minden viszontagságot túlél.

A zöld szúrós bogáncs a skótok nemzeti szimbóluma. Megtaláljuk rugby-csapatokon, még a rendőrség egyenruháján is.

A legnagyobb, legmagasabb lovagi rendet is bogáncs-rendnek hívják

A Bogáncsrend (Order of the Thistle) vagy teljes nevén A Legősibb és Legnemesebb Bogáncsrend (The Most Ancient and Most Noble Order of the Thistle) egy skót eredetű brit lovagrend. A rendet jelenlegi formájában 1687-ben alapította VII. Jakab skót király (II. Jakab angol király), aki egy korábban már létező lovagrendet támasztott fel. A rendet a mindenkori brit uralkodó vezeti és 16 tagja (lovagok és hölgyek) lehet, ezen felül a brit királyi család tagjai és néhány európai uralkodó kaphatja még meg. A lovagi cím odaítéléséről a mindenkori brit uralkodó dönt, más brit lovagrendekkel ellentétben nem kell kikérnie a brit kormány véleményét.

Skót címer, alatta bogáncsok

A rend legfőbb jelképe a bogáncs, Skócia egyik nemzeti jelképe. A rend jelmondata Nemo me impune lacessit (latin, "Senki nem ingerelhet büntetlenül") feltűnik az Egyesült Királyság királyi címerének  Skóciában használt változatán is, a brit egyfontos pénzérmén, a Skót Királyi Ezred, a Skót Őrezred, a Kanadai Fekete Őrezred és a Királyi Skót Dragonyos Lovasőrség jelmondataként is.   A rend védőszentje Szent András.
A Bogáncsrend, amely a brit lovagrendekről eltérően elsősorban csak Skóciában használt, a lovagrendek rangsorában a második helyet foglalja el.
Angliai megfelelője, a Térdszalagrend az első, mivel a 14. század közepén alapították..

III. Jakab skót király volt az első, aki személyes jelvényeként kezdte használni a bogáncsot és a virágot ábrázoló érméket veretett, illetve a hagyomány szerint a 15. század során megalapította a Bogáncsrend elődjét.
Más történészek szerint V. Jakab skót király, a ki tagja volt az Aranygyapjas rendnek, a francia Szt. Mihály-rendnek, és az angol Térdszalagrendnek, 1540-ben alapította meg a Bogáncsrendet, szégyenkezve afelett, hogy Skócia nem rendelkezett lovagrenddel.

VII. Jakab

A rend mindenkori vezetője Skócia, majd később Nagy-Britannia királyai voltak^.
 Amikor VII. Jakab megalapította a rendet, az alapítólevél leszögezte, hogy a király és 12 lovag lehet tagja, utalva Jézusra és a 12 apostolra. 1827-ben IV. György brit király lehetővé tette, hogy 16 tagot nevezzenek ki a rendbe. A nőket (az uralkodó királynőn kívül) kezdetben kizárták a rendből. VI. György brit király azonban feleségét Erzsébet brit királynét 1937-ben kinevezte a rend tagjává és 1987-ben II. Erzsébet brit királynő lehetővé tette, hogy a nők is a rend tagjai lehessenek.

Öltözetek és díszítések

A Bogáncsrend ünnepi rendezvényein, mint pl. a minden év júniusban vagy júliusban megrendezett nagygyűlés, vagy pl. a brit uralkodó koronázása alkalmából a rend tagjai a következő öltözetet viselik:

Frigyes Ákos a lovagrend ruhájában

• A köpeny zöld anyagból készül, a ruha-egyenruha felett viselik. A köpenyt fehér anyag szegélyezi, zöld vagy arany szalagokkal kötik meg. A köpeny bal vállára tűzik ki a rend nagy csillagát (ld. balra).
• A kalap fekete bársonyból készül és fehér tollak ékesítik, a tetején fekete kócsagtoll vagy a daru bóbitája
• A lánc aranyból készül és bogáncsvirágot, illetve rutacsokrokat ábrázol. A köpeny fölött viselik.
• A Szent András vagy a lógó kitűző a láncról lóg. Az arany medál Szent Andrást ábrázolja fehér kereszttel, zöld ruhában és bíbor köpennyel, feje körül arany glóriával.
  Bizonyos napokon, az uralkodó engedélyével, a rend tagjai viselhetik a láncot a ruhájuk vagy

 

Kitűntetés és lánc

 

Kiváltságaik
A rend lovagjai használhatják a „Sir”, a hölgyek pedig a „Lady” megjelölést a nevük előtt. A lovagok feleségei szintén jogosultak a „Lady” megszólításra, a hölgyek férjének azonban nem jár ilyen megtiszteltetés.

 

George de Mestral

 

 

 

A Tépőzár
A tépőzár feltalálója a svájci Georges de Mestral (1907–1990), aki az ötletet a bogáncs „működéséből” merítette, és sikerült textilanyagból hasonló „horgos-hurkos” rendszert előállítania. A hagyomány szerint 1941-ben egy vadászatról hazatérve a kutyája szőrébe és a saját nadrágjába ragadt bogáncsokat csak nagy nehezen tudta eltávolítani, és ez adta az ötletet ahhoz, hogy megkíséreljen a bogáncs apró, rugalmas horgait utánozva egy hasonló elven működő záróelemet kifejleszteni.