REJTÉLYES ESETEK 37. EVITA

Evita

Evita,

           a Nő.     Evita, a szent.     Evita, a megfejthetetlen ikon!

Eva Perónt a világ legismertebb asszonyaként emlegetik. Szegényen és jelentéktelenül kezdte az életét, végül mégis a hatalom és a gazdagság csúcsán köszönt el a földi léttől. Egy egész ország rajongott érte, majd gyászolta a halálát.
Íme, néhány érdekesség, amit talán nem tudtál róla:

1. Szerelemgyerekként látta meg a napvilágot.

Törvénytelen gyermekként született. Apja, Juan Duerte tehetős földbirtokos volt, ám valószínűleg nem kedvelte a szokványos életet, mert felesége és törvényes gyermekei mellett egy második családra is igényt tartott.
Eva ötödik gyermekként látta meg a napvilágot, a házasságon kívüli viszonyban.

2. Kamaszlányként is sikerre vágyott!

Alig töltötte be a 15. életévét, amikor - a színésznői karrier reményében - Buenos Airesbe költözött. Színészi sikereket nem aratott ugyan, viszont 20 évesen megalapította a saját vállalkozását: rádióműsorok gyártásával foglalkozott. A legnagyobb sikert az a sorozata aratta, melyben ő maga kölcsönözte hangját a történelem jelentős női karaktereinek, például Nagy Katalinnak és Erzsébet királynőnek
     

Színésznőnek indult

3. Tragédiából esküvő                     

1944. januárjában San Juanban egy földrengés közel tízezer embert megölt.
Juan Perón szervezte azt a jótékonysági gyűjtést, amit a károsultak megsegítésére tartottak. Ezen a rendezvényen találkozott először a hozzá képest majdnem fele annyi idős Evával.
A szerelem, ami fellángolt köztük, olyan erősnek bizonyult, hogy 1945-ben már össze is házasodtak.   1946-ban pedig Juant elnökké választották.

4. Szívén viselte a nők sorsát!

Eva előtt nem volt női politikus Argentínában. Az ő nevéhez fűződik a nők szavazati jogának törvénybe iktatása 1947-ben, ami jelentősen hozzájárult férje későbbi újraválasztásához is.

Eva és Juan Peron

5. A nácik pénzét is megszerezte!

1948-ban létrehozta az Eva Perón Alapítványt, melynek célja az argentin szegények megsegítése volt. A szervezet számos iskola, kórház, és hajléktalanszálló alapítását támogatta. Személyesen jelent meg a kórházakban, a beteg embereket pedig - mintegy áldásszerűen - megérintette a kezével. Az alapítvány több pénzforrásból is gazdálkodott, többek között az adókból.
Ám ő - kihasználva férje politikai befolyását - számos üzleti vállalkozásra is nyomást gyakorolt, hogy "önként" adakozzanak a javára: állítólag az Argentínába menekült nácik hálapénze is nála kötött ki. Később ugyan bebizonyosodott, hogy az összeg egy része Eva magánszámlájára landolt, és költséges életmódját, pazar ruhatárát ezekből finanszírozta, de még ezzel együtt is kétségtelenül sokat tett a szegény emberek életkörülményeinek javításáért.

6. Város őrzi a nevét.

Egy egész várost elneveztek róla Argentínában. Sőt, a település nemcsak a nevének állít emléket: a térképen látható határvonalai Evita arcának profilját idézik.

7. A titokzatos "átok"...

1950-ben méhnyakrákot diagnosztizáltak nála, ami különös fricskája volt az életnek, hiszen Juan Perón első neje is ebben a betegségben hunyt el...

8. A "nemzet szellemi vezetője"

A diagnózis után jelölték alelnöknek férje mellé az új választási kampányban, amiben több millió választópolgár támogatta - ugyanakkor a katonai elit nem. Végül visszalépett a jelöltségtől, valószínűleg a katonai nyomás hatására, de hivatalosan a betegségét jelölte meg indokként. Kárpótlásul megkapta "a nemzet szellemi vezetője" címe

9. Bármivel megküzdött, de a rákot nem tudta legyőzni!

Betegsége miatt elviselhetetlen fájdalmai voltak. Argentínában ő kapott először kemoterápiát, de így sem sikerült megmenteni az életét. Csontsoványra fogyott, az utolsó időkben már csak 36 kg volt. Egyes források szerint végül lobotómiát végeztek rajta (műtéti úton roncsolták az agyát - a szerk.), melynek az lett volna a célja, hogy ne érezze a fájdalmakat - bár, hogy ez a beavatkozás alkalmas-e egyáltalán erre, az erősen vitatott.

A Buenos-Aire-i temető, ahol a sírja van

10. "A bebalzsamozott test a konyhában a volt feleségemé, drágám!"

Halála után testét bebalzsamozták, és ki akarták állítani, mint ahogy Leninnel is tették. Csakhogy Perón időközben, 1955-ben megbukott, így szerelmét végül álnéven temették el, Olaszországban. 1971-ben férje visszakapta a balzsammal tartósított földi maradványokat, amit megtisztított, majd harmadik feleségével közös otthonában tartott - az étkezőben... 1973-ban Juan Perón halála után Evitát végül a Duarte családi kriptában helyezték végső nyugalomra

Evita örökös félelme az volt, hogy egy nap elfelejtik a létezését - ehhez képest a rajongói még most is szentként tekintenek életére.

REJTÉLYES ESETEK 36. Viktória királynő

Princess Victória

Viktória (Alexandrina Victoria) királynő

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága királynője (1837. június 20-tól haláláig) és India császárnője (1876. május 1-jétől haláláig) a történelem egyik legismertebb királynője, egy korszak meghatározó alakja volt, akinek lenyűgöző élete ma is inspirálja a világot.

Viktória 1819. május 24-én született Londonban. Születésekor Anglia és Hannover között perszonálunió állt fenn, a trónon az elborult elméjű III. György ült.

Az ő egyik fia volt az adósságokkal küszködő, az angolt csak törve beszélő Edward kenti herceg, Viktória apja, aki nyolc hónappal később meghalt.
 Az árvaságra jutott lány rokonaitól kevés szeretetet, anyjától pedig igen egyszerű neveltetést kapott (később gyakran érezte magát feszélyezve műveltségének hiányosságai miatt). Viktória édesanyja, Viktória szász-coburg-saalfeldi hercegnő volt. Vele mindig németül beszélt a későbbi királynő.
A fiatal királynő kiváló nyelvismerettel rendelkezett, angolul és németül folyékonyan beszélt, és jól megértette magát francia, olasz és latin nyelven, amelyeket tudományosan is tanulmányozott. Uralkodásának vége felé, miután 1877-ben Indiából származó szolgák érkeztek a Windsor-kastélyba, kísérője, Abdul Karim sok hindu és urdu kifejezést megtanított a királynőnek, hogy könnyebben tudjon kommunikálni a szolgáival.
“Tanulok néhány szót hindi nyelven, hogy beszélhessek a szolgáimmal”, írta a naplójában a királynő.

Viktória királynő

Viktória a születésekor csupán ötödik személy volt a brit trónutódlási sorban, de aztán az előtte állók gyerektelensége, illetve korai halála miatt már tizenévesen ő lett az uralkodói cím első számú várományosa. Részben emiatt, részben a porosz származású édesanyja szigorú nevelési elvei okán még a királyi családban szokásosnál is inkább elzártan, buborékban nőtt fel. Már 17 éves korában felmerült a lehetséges házastársak kérdése, és ekkor nagybátyja, az akkor uralkodó IV. Vilmos angol király Sándor holland herceget szemelte ki számára. Másik nagybátyja, I. Lipót belga király viszont Albert szász-coburg-gothai herceggel szerette volna összehozni — aki történetesen Viktória első unokatestvére is volt az anyja révén. 

Házassági ajánlatot tett a hercegnek

1836 májusában Viktória anyja Lipót sürgetésére meg is hívta magához a Coburg rokonokat, és ekkor sor került a fiatalok bemutatására is. Viktória ezután egy levelében megköszönte a nagybátyjának:

…azt a nagy boldogságot, amiben méltóztatott részesíteni, a drága Albert személyében…

Ő rendelkezik minden olyan tulajdonsággal, ami szükséges ahhoz, hogy boldoggá tegyen. Rendkívül érzékeny, kedves és szeretetreméltó. Emellett ő a legkellemesebb társaság és a legvonzóbb ember, akit valaha láttam.

A fiatal királynő rajongott Albertért, csodálta szellemét, kedélyét, minden porcikáját. Ezt írta a sorsdöntő találkozás után Albertről a naplójába:
 “igazán elragadó és olyan végtelenül jóképű; annyira szép kék szemek, pompás orr és olyan helyes száj finom bajusszal és könnyű, de nagyon könnyű pofaszakáll; szép termet, vállban széles és keskeny a dereka”.

A történelem leghíresebb esküvője

A következő év májusában Viktória betöltötte a 18. életévét, amivel alkalmassá vált arra, hogy önállóan, régens nélkül is elfoglalhassa a trónt, és ez néhány hónappal később be is következett, hisz 1987 júniusában elhunyt IV. Vilmos brit király, így Viktória lett a birodalom uralkodója. De mivel hajadon volt, így királynőként is az anyjával kellett élnie, ami egyre terhesebbé vált számára. Az édesanyját a Buckingham-palota lehető legtávolabbi lakosztályába költöztette, és amikor a legfőbb tanácsadójának és bizalmasának, Lord Melbourne miniszterelnöknek arról panaszkodott, hogy „gyötrelmes éveket ígér” ez az együttélés, ő felvetette neki, hogy a házasság jelenthet csak erre végleges megoldást. Viktória megfontolta a lehetőséget, de elkapkodni nem akarta a döntést, így 1839 októberében egy újabb találkozót hoztak össze Alberttel, ami során végleg nyilvánvalóvá lett a kölcsönös vonzalom.

Mivel Viktória uralkodó volt, a német herceg nem kérhette meg, a házassági ajánlatot a királynő tette, jelezve, hogy szeretne a felesége lenni, a herceg boldogan mondott igent. A szertartásra 1840-ben került sor. Házasságuk boldognak és kiegyensúlyozottnak bizonyult.
  Kilenc gyermekük született.

Kilenc gyermekük született

Viktória királynő az esküvőre egy fehér, selyemből és szaténból készült menyasszonyi ruhát varratott magának, ami akkoriban szokatlan választásnak számított, hisz a színes ruhák voltak szokásban a menyegző alkalmából.

A viktoriánus kor történelmi értelemben a nagy gyarmatbirodalomra támaszkodó hazai iparosodásból eredt. Ez tette a század elején még nyomorgó országot körülbelül az 1850-es évektől folyamatosan a magabiztos emberek hazájává.
A korszak nevét adó személyiség életrajzában viszont a kezdetek tulajdonképpen 1837. június 20-ra estek, amikor is egy keddi napon, a canterburyi érsek és a királyi főkamarás kérésére hajnalban felkeltették őt. Viktória pislogva, pongyolában hallgatta a megszólítást:   Felség!
Viktóriát 1837. június 20-án koronázták Nagy Britannia és Írország királynőjévé, hosszú uralkodása 1901. január 22-én bekövetkező haláláig tartott. 1876. május 1-jétől az India császárnője címet is viselte.

Hajlamos volt a hízásra (szeretett enni!)

Ő maga egyetlen gyarmatot sem keresett fel személyesen, csak Indiába szeretett volna eljutni, de ettől orvosai tanácsolták el az éghajlat miatt.
A kis termetű királynő ugyanis hajlamos volt a hízásra, és mivel szeretett enni, kedvelte a sört és a bort, és a szülések is nyomot hagytak rajta, még az angliai nyarakat is egyre nehezebben viselte.
A királynő kedvenc foglalatossága a festés volt, és egész életében naplót vezetett.
Elmeháborodott tettesek nyolc alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet, de az ijedtségen túl nem esett baja. 

Férjével Albert herceggel

Utolsó nyilvános szereplése a búr háború sebesült katonáinak meglátogatása volt, nem sokkal később ágynak esett, és 1901. január 22-én meghalt. Windsorban temették el a végső nyugvóhelyének épített mauzóleumban, férje oldalán

Uralkodásának idejét a viktoriánus korszaknak nevezik, a szigorú rend, szabályok és erkölcs időszaka volt ez, Anglia legsikeresebb időszaka. Ez alatt az időszak alatt háromszorozódott meg a birodalom gyarmatainak területe. A királynő pedig Anglia nagyságának szimbólumává vált.

Windsor kastély